Nos, nekikezdtünk. Azonnal feltűnt, hogy Roald barátom Gjøa hajója mennyivel jobb minőségű. Eleve van hozzá útmutató. Az enyémhez nincs. Na jó van, de ilyen plakátokra rakott lépések, ami azért jó mert nagy, plusz nem fér el sehol. A Peregrine darabjai sorjásak míg a Gjøa szépen lézerrel kivágott. Nem baj, legalább tudok csiszolgatni, koszolni, közben meg nézni ahogyan Roald szenved a darabokkal

Sikerült megragasztanom a hajótestet. Természetesen a ragasztás után vettem észre, hogy nem ártana ha a darabok egyenesen állnának és nem ferdén. Megszáradt. Szerintem jó lesz ez ferdén is.

Nem jó ferdén. A fedélzet felrakása különösen nehéz volt. Gyakorlatilag csoda volt, hogy egyben maradt. Sokat segített mondjuk, hogy amikor erőltettem, Roald bíztatott, hogy most fogod eltörni! Nem törtem el. Nem értem, hogy miért nem, de nem.

A felső, kisebb fedélzethez egy kis sablonnal kellene meghajlítanom összeragasztott 1x4 mm-es léceket. Kettőt meghajlítottam, a másik három tuti jó lesz egyenesen is, mert, hogy én nem  hajlítom meg az biztos.

Több mint három óra alatt idáig sikerült eljutnom. Csodálkozom mondjuk. Ahhoz képest, hogy ilyet eddig csak néztem, elégedett vagyok magammal.