Végre megjöttek az átlátszó PC lemezek, 0,75 mm-es és 1 mm-es lapokat is rendeltem. Úgy határoztam, hogy a könnyebb kezelhetőség és az élethűbb „üveg” vastagság miatt a 0,75 mm-es lemezekből vágom ki a villamos ablaküvegeit. Felmértem, filccel felrajzoltam a PC lemez védőfóliájára az ablaküveg méreteket, majd ollóval kivágtam őket. A 0,75 mm-es lemezt még a Fiskars ollóm is vitte. Vágás után, ahol kellett, még csiszolással alakítottam ki a pontos méretet, hogy szépen passzentosan üljenek az üvegek az ablakkeretben.

Azon töprengtem, hogy milyen ragasztót használjak, amivel szépen, kellően finoman lehet dolgozni, és nem hagy nyomot. Elsőre a Robbe 5060 pillanatragasztójára gondoltam, de féltem, hogy az túl gyorsan fog kötni, mire az üveget szépen és pontosan behelyezem. Utána jutott eszembe, hogy Sánta barátom vett egy Faller 170494 speciális ragasztót, melyet kimondottan hajókötélzetek ragasztására ajánlottak neki, mivel száradás után teljesen átlátszó, nem hagy nyomot, ezen kívül nagyon vékony tűs adagoló van hozzá. Gondoltam itt az idő, hogy kipróbáljam, remélem nem haragszik meg, hogy kibontottam és használtam. Különben is ő a hibás, miért hagyta itt ebek harmincadjára. Folyékonyan fehér színű, és nagyon híg, száradás után átlátszóvá válik és meglepő módon rugalmas.

A másik problémám az volt, hogy hogy helyezzem be a 0,75 mm vastag üveget szépen a 2 mm széles ablakkeret közepére úgy, hogy mindkét oldalon ugyanolyan mélyen legyen bent az üveg a keretben. Erre azt találtam ki, hogy a Gjøa vékony, 0,5 mm-es borító léc maradékaiból és ragasztószalagból készítettem egy távtartó lemezkét, melyet beraktam a keretbe, majd arra helyeztem rá az üveget. Ez a távtartó ötlet bevált és a ragasztó is jónak tűnik, a vékony tűjével nagyon finoman lehet ragasztani, így, szépen sorban, mind a nyolc ablakkeretbe beragasztottam az átlátszó PC lapból kiszabott üvegeket. Szebbnek, élethűbbnek tűnik, mint a gyári fólia megoldás és nem utolsó sorban nem is annyira karcos, mint a fólia.