A szerelési utasítás szerint lenne egy 0. építési szakasz, a tartó állványzat elkészítése, de mivel ezen még vacillálok, hogy milyen legyen, megtartsam-e a gyárit, vagy készítsek egyedit, illetve, ha megtartom a gyárit, akkor is gravírozni szeretnék rá egy névtáblát, így ezt a lépést egyelőre kihagytam, jegeltem. Rögtön az első szerelési szakasszal kezdtem, és azon belül is a motortartó bordázat elkészítésével. Először is a számos alkatrész közül felkutattam azokat, melyek az 1. szerelési fázisban kelleni fognak, már itt gondjaim támadtak, apukám németből történő fordítása ide, az angol utasítások saját, azért van hova fejlődni nyelvtudásból történő értelmezése oda, gyakran hagyta el a számat a hangos „mi van?” felkiáltás, és az a későbbiekben a különböző építési utasításoknál csak fokozódott. Mi tagadás Robbés barátaink nem vitték túlzásba a szerelési utasítások részletezését, a hátul lévő fekete-fehér, rossz felbontású fényképekből is néha borzasztóan nehéz kisilabizálni, hogy mire gondolhatott a költő. Összeszedtem a szükségesnek vált szerszámokat is, utólag kiderült, hogy sokkal több szerszámra volt szükség.

Szikével, hosszas nyiszatolás után, főleg a gerinc pöcöknél, kivágtam az A lapból az 1.2. motortartó bordákat. Majd jött az utasítás, hogy fúrjam ki 2,5mm-es fúróval a motor rögzítő csavarok lyukait… hopp nincs 2,5mm-es fúróm. 0,4mm és 2mm között van egy csomó, de a 2mm-es után a 3mm-es következik. Meddig is van nyitva az OBI? Óóó de jó, még nyitva van, és de szerencse, hogy nemrég kitolták a kijárási korlátozás időpontját is. Irány az OBI 2,5mm-es fúrószárért.

Oops! A 2,5mm-es fémfúrószár nem fér bele a vadi új kézi fúrómba (csak Sánta barátom meg ne tudja, hogy vettem egy ilyet és neki nem szóltam), szerencsére a Miniplexembe szorulósan, de bele megy. Miután kifúrtam mindkét bordán a két legszélső motorrögzítő csavar lyukát, egy-egy csavarral egymáshoz pozícionáltam a két bordát és a többi lyukat már így egymáshoz pozícionálva egyszerre fúrtam ki. Enyhe, csiszolóvásznas felület érdesítés és alkoholos zsírtalanítás után, a pozícionáló csavarokkal egymáshoz igazítva összeragasztottam a két bordát Robbe pillanatragasztóval. Rövid rugós szorítós száradás után, jött a 3 db 10mm-es lyuk. Azt már fafúrószárral fúrtam, nem győzött meg, hogy az jobb lenne erre a műanyagra, mint a fémfúrószár. Utána sorjátlanítottam a lyukakat.

Most kellett eldöntenem, hogy az A vagy a B változatú motor vezérlést szeretném-e beépíteni. Az A változat esetén a három motor egyforma vezérlést kap, egyszerre és egyformán működnek. A B megoldás esetén kis sebességnél csak a középső motor és hajócsavar dolgozik és nagyobb sebességnél kapcsol csak be a két szélső motor, mit ahogy, tudtommal az eredeti hajónál is volt. Végül az A változat mellett döntöttem, melynek igazából nagyon prózai a magyarázata, anno nem szereztem be a B változathoz szükséges segéd motorvezérlőt, és ahogy néztem a neten Magyarországon nem kapható, és a külföldi oldalakon is mindenhol azt írták, hogy megszűnt, kifutott típus, nem kapható stb. Biztos be lehetne még szerezni valahonnan, de nem akartam ezzel bajlódni, kutakodni, várni, míg megérkezik. Teljesen jó lesz az A változat is.

Felforrasztottam a motorokra a zavarszűrő kondenzátorokat, a lábaikra szigetelő borítást húztam, ahogy kell, majd a kis csavarok segítségével felrögzítettem a motorokat a bordára. A középső motornál az egyik csavar nehezen akarta az igazságot, de azért végül csak beadta a derekát. Kis vezetékkel összekötöttem a motorok azonos polaritású kapcsait. Mondanom se kell, hogy az első vezetéket persze túl rövidre szabtam, pedig vágás előtt háromszor odapróbáltam. Átért volna, de nehézkes lett volna a forrasztás, így inkább vágtam egy hosszabbat. Majd felforrasztottam a motorvezérlővel összekötő kábeleket is. A neten láttam, hogy mások közvetlenül ráforrasztották a motorvezérlőből kijövő kábelt a motorokra, de én inkább beiktattam egy csatlakozót is, hogyha esetleg vezérlőt kellene/akarnék cserélni, ne kelljen a kész hajóban forrasztgatnom.

Rég forrasztottam ennyit, visszajöttek a kedves középiskolás emlékek, ipari elektronikai technikus tanoncként mennyit forrasztottunk műhelygyakorlatokon. Mi tagadás akkor azért jobban ment, szebbek voltak a forrasztásaim, látszik, hogy mérnökként kiestem a gyakorlatból és már a szemem se a régi. Jó volt újra beleszippantani a forrasztóón és forrasztógyanta gőzének, füstjének keverékébe, szeretem ezt az illatot, rájöttem, hogy hiányzik.

Herr Kaleun!
Jelentem a 3 db Daimler-Benz MB 511 12 hengeres motor száraz tesztelése megtörtént, a motorok valamint a motor és kormány vezérlés is remekül működik!