Folytattuk az Ulises-ek palánkozását, azonban közben felmerült bennem, hogy orvosolnunk kellene egy hibánkat, melyet még rögtön a hajóépítés elején, a hajógerinc összeállításánál követtünk el. Nevezetesen azt, hogy a hajótengely vonalát nem jelöljük meg a hajógerinc végén, mielőtt felragasztanánk rá a 6-os számú hátsó megerősítéseket, hogy majd tudjuk hol kell kifúrni. Amikor még csak tanulmányoztuk a terveket, direkt felhívtuk egymás figyelmét, hogy nehogy elfelejtsük, Természetesen a nagy építési izgalomban kiment a fejünkből.

A 3-as hajógerincen ki van alakítva a tengely fészke, azonban a legvégén nincs átfúrva, és azzal, hogy felragasztottuk a 6-os megerősítéseket szépen eltakartuk. A tengely kifúrása az útmutató szerint a palánkozás után következne, méghozzá kívülről, de jelölés híján hol kellene fúrni. Úgy döntöttem, hogy ezt a manővert most ejtem meg, mielőtt még teljesen bepalánkoznám a törzset, így még talán jobban meg tudom saccolni a tengely vonalát, illetve most még talán belülről is ki tudom fúrni. A fúrógép természetesen a bordák miatt nem fér be, így elkezdtem kézzel csavargatni a fúrószárat a fészekben, remélve, hogy előbb-utóbb csak sikerül átszakítanom a lezárást. Nem volt egy könnyű feladat, de végül sikerült.

Sánta barátom érdeklődve figyelte min ügyködöm, mikor végeztem a fúrással és elmeséltem, hogy mi a probléma, ő is nekiállt orvosolni, de hamar megunta a belülről történő fúrószár csavargatást, inkább, lemérte az én hajómon, hogy nekem hol jött ki a fúrószár, átjelölte a sajátjára és kívülről, géppel, pikk-pakk kifúrta. Ja hát így könnyű, ha már ismert, hogy hol jön ki a fúrószár. Szóval nehéz, fáradtságos munkával kikapartam neki a gesztenyét.