Eljött a várva-várt nap, hogy újra nekiveselkedhessek a Peregrine-nek. Gondoltam boldogan, amíg rá nem jöttem, hogy ma bizony a kis ablakok közötti palánkozás jön. Amit gyakorlatilag csak az alsó és felső palánkhoz, illetve a kis ablakokhoz kell ragasztanom. Valahogy, mert még mindig nem tudom hogyan. 

A végeredmény meglepően jó lett, ahhoz képest, hogy az előző alkalommal egymáshoz ragasztott két palánkomat elrontottam, hisz, gondoltam most szépen levágok belőle 2.5 mm-t ami nem sikerült. Sajnos kisebbre vágtam mint kellett volna. Roald barátom meg is jegyezte, hogy ha nagyobbra vágom az nem baj, mert vághatok még belőle, de így már nem. Valóban, köszönöm a tanácsot. Szerencsére van még két összeragasztott palánkom, azt már más módszerrel tervezem elrontani. Először méretre vágom, majd csak utána nyesem le belőle a felesleget. Ez így már ment. Nem gyorsan, de haladtam vele. Csiszolni és tömíteni természetesen lesz mit rajta, de amennyire féltem tőle, annyira nem lett rossz.
Következő alkalommal majd jöhet a másik oldal, ahol már most vannak problémáim a nem jól illeszkedő felső palánkkal...

Az építés elég békésen telt, összesen egyszer kellett leadnom egy figyelmeztető lövést Rolad barátomra és a Gólyájára. Azt is a szike hegyével amikor sikerült faragás közben eltörnöm. Roald ebben is jobb, Ő már hetekkel ezelőtt eltörte a kedvenc pengéjét.