Az Ulises palánkozása közben, két palánksor között, míg vártuk, hogy száradjanak, úgy határoztunk elkezdünk építeni egy-egy villamost. Sánta barátom a három villamosa közül a madridit választotta, nekem az egy berlini villamosommal könnyű volt eldöntenem, melyiket építsem. Kibontottuk a dobozokat és nekiálltunk tanulmányozni az összeszerelési utasításokat.
– Rögtön az elején a második-harmadik lépésben már festenünk, pácolnunk kell – mondtam.
– Ugyan, dehogy, még nem kell – vágta rá Sánta barátom.
– Nézd csak meg jobban – feleltem.
– Tényleg, a francba – válaszolta.
A képes és szöveges összeszerelési útmutatók első képeinek és szövegeinek áttanulmányozása, elolvasása, valamint kisebb fejvakarás, értetlenkedés és szörnyülködés után nekiálltunk építeni a villamosainkat.

A rétegelt lemezből kivágtam az 1-es padlólemezt, majd a 2-es és 3-as pad tartókat. A 2-es és 3-as padtartók hasonlóak, de különböznek, vigyázni kell, nehogy összekeverjük őket. A szöveges utasítás szerint ügyeljünk, hogy a padtartók beragasztáskor merőlegesek legyenek. Köszi. A merőlegesek tartásához kis kő építőkockákat hívtam segítségül. Végül többé-kevésbé sikerült merőlegesen beragasztanom őket. Sánta barátom a kő építőkockák láttán persze rögtön kinevetett, majd kifejtette, hogy ő ezt szemmérték alapján állította volna be, meg különben is a tartóim ugyan merőlegesek, de el vannak csavarodva. Prrrüüüüü – nyújtottam nyelvet neki.

Majd megkérdezte, hogy van-e hajszárítóm. Szerintem szórakozik velem. Nagyjából 20 éve nullás géppel vágom a megmaradt csekély hajszálamat. Különben is minek neki hajszárító? Neki sincs sokkal több haja. Kiderült, hogy a madridi villamos kocsiszekrényének az oldalát alul meg kell hajlítani, és erre a szöveges építési útmutató hajszárító használatát javasolja. Ebben nem tudok segíteni.

A padtartók megszáradása után beragasztottam a 4-es pad előlapokat. Sánta barátom közben a madridi villamos padlólemezét fedte be sorról-sorra vékony lécekkel… jó mókának tűnik…