Miután a padok elkészültek következhettek az utastér front oldali ablakai és ajtói. A rétegelt lemezből kivágtam a 12-es számú ablakokat és a 14-es számú ajtókat. Az első két 12-es számú ablak kivágásánál elkövettem azt a hibát, hogy az egyik oldalról vágtam át szikével a kis rögzítőket, aminek következtében a másik oldalon a vékony ablakkereten leszakadt a rétegelt lemez legfelső rétege. A francba, hogy rohadna meg. Innentől fogva az összes kivágásnál a rögzítők átvágását úgy végeztem, hogy előbb az egyik oldalon szikével kicsit bevágtam, majd a másik oldalról átvágtam. Így már jó lett, nem szakadtak le a legfelső rétegelt lemez rétegek. Mindig tanul az ember, főleg, ha kezdő fahajó… izé villamos építők. A kivágások után kicsit megcsiszoltam az ablakkereteket és az ajtókat.
Újabb dilemma elé kerültem, az útmutató szerint a front oldali ablakkereteket sötét sapelli színűre kellene lepácolni, a múzeumi példányon azonban ezen ablakkeretek is elefántcsontszínűek. Végül úgy határoztam ezen a ponton is eltérek a múzeumi változattól, a sötét ablakkeretek nekem jobban tetszenek. Így az ablakkereteket lepácoltam a korábban tesztelt Achilles fapácok közül a sötét paliszander árnyalatúval. Majd a Száradás után jöhetett a Lord Nelson selyemfényű lakkréteg.
Az ajtók belső oldalait és éleit is ugyanezzel az Achilles paliszander árnyalattal pácoltam le, míg az ajtók külső felületei sötétzöld festést kaptak. Itt legalább nem volt különbség az Occre építési útmutató és a múzeumi példány között, a múzeumi példány ajtajainak is sötétbarnák a belső oldalai, és sötétzöldek a külsők. A pác szépen fedett, elégedett vagyok vele, az ajtók külső oldalára használt gyári Occre sötétzöld akril festék azonban elég gyatrán fed, még a második réteg után is kicsit foltos maradt. Persze lehet, hogy az én ecsettechnikám a hibás.
Következtek az ablaküvegek, azonban Sánta barátom beültette a bogarat a fülembe, mikor megkérdezte, hogy a gyári fóliákat akarom belerakni üvegnek. Kifejtette, hogy azok Neki nem tetszenek, kellene venni átlátszó, vékony, PC lapot és azt beszabni és beragasztani helyettük… hmmm… megfontolandó… netes keresgélés után végül a Conrad-nal találtam 0,75 mm-es és 1 mm-es, átlátszó polikarbonát lemezeket, meg is rendeltem őket. Na majd meglátjuk milyen lesz.
Míg megjönnek a PC lemezek, addig gondoltam lefestem és felrakom az ajtókra a kilincseket. Az Occre készletben a gyári ajtó kilincsek zamak öntvények, ahogy nézegettem őket, egyre kevésbé voltam megelégedve velük, túl bumfordiak, messze nem olyan kecsesek, mint az eredeti villamoson, ezen kívül elég csálék is. Próbáltam reszeléssel, hajlítgatással javítani valamit rajtuk, kevés sikerrel. Az az elképzelésem támadt, hogy inkább réz drótból hajlítok új kilincseket. Átkutattam a szerszámos ládámat és a spájzomat megfelelő réz drótért, de nemigen találtam. Esetleg felhasználhatnám a villamos más részleteihez kapott 1 mm-es réz drótokat, de egy picit vastagnak tűnik, illetve nem volna jó, ha később kiderülne, hogy valamelyik alkatrészt azért nem tudom elkészíteni, mert elhasználtam a drótot, így végül úgy döntöttem, hogy réz drótokat is rendelek, különböző átmérőkben. Na így ezzel a munkafázissal is megakadtam, amíg meg nem jönnek a drótok.
